A német alkotmánybíróság május 5-i határozata élénk vitát generált az uniós jogászok és politikusok körében.
"Legelőször is sokan arra használják ezt a vitát, hogy ismét – tegyük hozzá sajnálatra méltó módon – Magyarországot vagy Lengyelországot tegyék kritikáik célkeresztjébe. Emlékeztetni szeretnék arra a tényre, hogy a német alkotmánybíróság határozata kapcsán az uniós jog értelmében csupán a német alkotmánybíróság döntésének uniós joggal való összhangját lehet vizsgálni. Magyarország, vagy Lengyelország említése elfogult politikai színezetre vall. Magyarország tiszteletben tartja a bírósági döntéseket még akkor is, ha esetleg azok tartalmával nem ért egyet.
Ha már az uniós jognál tartunk, akkor tény és való, hogy a jelenlegi bírósági ítélkezési gyakorlat értelmében a német alkotmánybíróság határozata súlyos problémát vet fel, amelyet az uniós jog prizmáján keresztül is lehet értékelni. A bírósági ítéleteknek való megfelelés jogállamisági követelmény, ugyanakkor a Bizottság eddig még kötelezettségszegési eljárást sem indított ebben az ügyben.
Az Uniós jog mellett a nemzeti jogot is vizsgálni kell. A nemzeti alkotmányok ugyancsak elengedhetetlen eszközei az uniós integrációnak. Az uniós jog elsőbbsége egy olyan több évtizede vitatott bírósági vívmány, amely nem véletlenül nem került bele lassan 60 éve a Szerződésekbe. Azonban a tagállamok nemzeti vagy alkotmányos identitás tiszteletben tartásának kötelezettsége a szerződés hangsúlyos részét képezi. Vallom, hogy amennyiben az alkotmányos identitás jelentősebb szerepet kapna az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéleteiben, ilyen bíróságok közötti vitákra is jóval ritkábban kerülne sor. Ugyanis a mostani nem egy izolált eset. Hadd hozzam fel példaként a francia alkotmánybíróság több mint egy évtizedes töretlen gyakorlatát, amely kimondta, hogy az uniós jog a belső jog részét képezi, amely csúcsán nem a Szerződések, hanem a francia alkotmány helyezkedik el.
Végezetül, hadd térjek ki arra, hogy egyetlen egy uniós intézmény – így az EUB működése – sem mentesülhet bizonyos kritikák alól. Noha a Szerződés előírja, hogy az Európai Uniónak csatlakoznia kell az Emberi Jogok Európai Egyezményhez, az Európai Bíróság ezzel kapcsolatosan negatív véleményével blokkolta a csatlakozást. Viták tehát vannak és e viták az EUB működésének javítását célozzák. Így a német alkotmánybíróság határozatában foglaltak iránytűül szolgálhatnak az EUB működésének javítására az európai integráció érdekében."
A szöveg eredetileg az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának (AFCO) ülésén hangzott el felszólalásként.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
„Sokan emigrálnak, mert drága Pesten a lakás” – panaszkodik Strasbourgban, miközben milliót kaszál az Airbnb-n.
A Republikon és a Nézőpont Intézet vezetői a hirado.hu Reflex című műsorában Kollár Kinga kijelentéséről és Magyarország Ukrajna-politikájáról vitatkoztak.
A hazánkkal szemben ellenséges LIBE-képviselők ismét elmondták a kötelezőt a magyar jogállamiságról.
„Megvétózott már valamit az Orbán-kormány?” – kérdezte a német balliberális EP-képviselő közösségi oldalán.
A Tisza elnöke még januárban beszélt arról, mi történne, ha a párt közelében valaki elárulja Magyarországot. Azóta többször is a magyar érdekkel szemben szavaztak.
A Leicester City vendégei az éllovas "vörösök".
